Az SPS rendszer hazai bevezetése

Az agráriumnak a közeljövőben több jelentős változásra is fel kell készülnie. Ezek egyike az SPS rendszer várható 2009. év eleji bevezetésére való termelői és intézményi felkészülés.

Az Országgyűlés október 20-i ülésnapján fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt.

I. Mi az egységes ( összevont)  területalapú támogatási rendszer (SPS) lényege?

1.      A közvetlen agrártámogatások döntő része termelési kötelezettség nélkül jár;

·           Az SPS bevezetése  a jelenlegi SAPS-hoz képest - e tekintetben nem jelent lényegi változást

2.      A termeléstől függetlenített támogatások az egyes üzemek számára megállapított ún. jogosultságokkal hívhatók le, amelyek forgalomképes vagyoni értékű jogokat testesítenek meg;  

·          Az SPS bevezetése e tekintetben jelent lényegi változást

3.      Ezek címzettjei az uniós jog szerint a földhasználók (nem a földtulajdonosok);

·           Ha a jog mégis lehetővé tenné, hogy a támogatási jogosultságokat a földtulajdonosok kapják, az Magyarország számára nem lenne kedvező, hiszen forráskivonást idézne elő;

4.        A támogatási összeg lehívásának két feltétele van:

·         A kereszt-megfeleltetés előírásainak betartása (ellenkező esetben az MVH szankciókat léptet életbe);

·         A támogatási összeg akkor hívható le, ha a jogosultság tulajdonosa – a megadott időpontban – megfelelő hektárszámú területet használ.

II. Miben áll az Egységes ( összevont ) Gazdaságtámogatási Rendszer (SPS) előnye?

A rendszer a termelők, fogyasztók és földtulajdonosok számára egyaránt jelentős előnyökkel szolgál. Tágabb értelemben a gazdaság és a társadalom egésze profitál a rendszerből.

1.      Támogatja a fennálló üzemgazdasági rendet, ezért előnyös annak a 200 ezer üzemnek akik a közvetlen támogatás (SAPS-top up) rendszerben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól támogatást igényeltek. Előnyös számukra azért, mert középtávra kiszámíthatóvá teszi számukra a támogatások alakulását, finanszírozását, és stabilizálja az üzemeket.

2. A rendszer működése egyszerű, hiszen a támogatások igénylését, nyilvántartását leegyszerűsíti, hiszen az eddig elkülönített támogatási jogcímek és a hozzájuk szükségesnek ítélt termelési adatok évente történő összehasonlítására nincs szükség. Az üzem az év egy meghatározott részében egy összegben kapja meg a számára kiszámított támogatást. A gazdálkodásában ezzel az összeggel biztosan számíthat, versenyképességét növeli.

3.      Hozzájárul a magyar mezőgazdaság európai szintű versenyképességéhez. Világosan látni kell, hogy az európai piacon, amely eddig még jelentős piacvédelem mögött, de azon belül szabad verseny szerint működő mezőgazdasági vállalkozások nyerhetnek, illetve veszíthetnek. A magyar agrárpolitikának fő stratégiai célja, hogy a magyar mezőgazdasági üzemek versenyképesek legyenek, befolyásukat, a részesedésüket az egyes ágazatokban külön-külön és összességében is erősítsék, bővítsék.

4.  Fogyasztói, társadalmi érdekeket szolgál. Alapkérdés tehát, hogy a támogatások a versenyképesség növelése mellett, a biztonságos élelmiszerellátás megteremtésére, az olcsóbb magyar élelmiszerek előállítására irányulnak. Történelmi felelősségünk, hogy a magyar élelmiszerellátás biztonságáról gondoskodjunk, hogy az élelmiszer egészséges, biztonságos legyen, és elérhető áron kerüljön a fogyasztókhoz. A magyar agrárpolitika három célszegmens érdekei szerint épül fel, és a prioritásokat a sorrend is kifejezi. Legnagyobb érdekcsoport, amelyet a mezőgazdasági politikánknak szolgálni kell, a 10 millió magyar élelmiszerfogyasztó érdeke, akit olcsó, egészséges és biztonságos termékkel kell ellátni.
5. Segíti a fenntartható és többfunkciójú európai mezőgazdasági magyarországi magvalósulását. A támogatások a teremtő erőt, a teremtő embert, a fejlesztő embert, azt a vállalkozást segítik, amelyik gondozza az ország termőföldjét, óvja a környezetet, fenntartja a megszokott magyar tájak arculatát, „hazánkat gondozza”, megújítható energiát állít elő, foglalkoztatást biztosít, és biztonságos élelmiszert állít elő elérhető áron.
6. Jövedelem kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Harmadik célcsoportja a magyar agrárpolitikának a földtulajdonosok közössége. Az agrárpolitikának szavatolnia kell, hogy a magyar földtulajdonosok használatba adott földtőkéjük után földtőke jövedelmet élvezhessenek. Ennek eszköze a földbérleti díj. Mivel föld nélkül a jogosultság alig ér valamit, a rendszer erősíti a tulajdonos alkupozícióját. Az SPS magasabb bérleti díjakat tesz lehetővé, mint a SAPS rendszer, mely akár több éven keresztül is tervezhető jövedelmet eredményez (a tervezett SPS törvény 6 évben rögzíti a minimális bérleti időt).
7. A rendszer a földhasználók és földtulajdonosok értelmes megegyezésére épül, mert a támogatási jogosultság föld nélkül alig ér valamit, míg a föld jogosultság nélkül sem olyan értékes. A két vagyonelem feltételezi, „keresi” egymást. A kettő együtt egy egész.
8. Az európai jogrend szerint a mezőgazdasági földtulajdonos is lehet közvetlen címzettje a támogatásnak amennyiben maga is mezőgazdasági vállalkozóvá kíván lenni. Ez azonban minden egyes magyar földtulajdonos személyes felelőssége, hogy amennyiben gazdálkodni kíván, 2009-ben jelentkezzen be a rendszerbe. Azonban jelezni kell számukra, hogy a vonatkozó európai rendelet nem tartja elfogadhatónak a csupán „spekulatív” célú bejelentkezést, mivel az ilyen vállalkozás a mesterséges üzem fogalmát kimeríti, amelyet azért hoztak létre, hogy a támogatást lehívják. A tulajdonosnak vállalkozóvá kell válnia, a gazdálkodás kockázatát és költségét is vállalnia kell, ha a támogatást közvetlenül le kívánja hívni.
9. Az SPS növeli a vállalkozások vagyonát. A vállalkozások „kétszer” kapnak. Először egy vagyoni értékű jogot ami az üzemi vagyon része, másodszor pedig az éves támogatási összegeket. Az SPS jogosultság tervezhető vagyonelem, s mint ilyen fedezetként is szolgál, a termelés és a beruházás finanszírozhatóságát erősíti.
10. A rendszer a spekuláció ellen hat, mert bár a földhasználó (aki többnyire bérlő) kapja a támogatási jogosultságot, megfelelő nagyságú földterület nélkül a támogatást nem tudja lehívni, ugyanakkor a földtulajdonos hiába veszi vissza a bérbe adott területet, ha nincs támogatási jogosultsága, támogatáshoz nem jut.
11. Megnehezíti a magyar föld olcsó felvásárlását. A 2011-es földpiaci nyitási kényszer miatt célszerűbb a jogosultságok 2009-ben történő kiosztása, hiszen a földet vásárolni kívánó külföldi és jogi személyek számára a földet a jogosultsággal együtt kellene megvásárolni. A vagyoni értékű jog értéknövelő tényező, beépül a föld, az üzem árába is, 2011 után a külföld számára nem leszünk olyan „olcsók”.
12. A rendszer későbbi belépők számára is nyitott. Az ún. nemzeti tartalék intézménye lehetővé teszi, hogy a későbbiekben azok is kapjanak jogosultságot, akik még 2009-ben nem léptek be a rendszerbe (pl. fiatal gazdák). A nemzeti tartalék alkalmas számos egyedi és speciális eset kezelésére, érdeksérelem utólagos rendezésére.

III. Miért vezetjük be 2009-ben?

1.  Az SPS bevezetésének legalkalmasabb időpontja 2009, mivel ez az utolsó olyan év, amikor ezt az átállást még meg lehet és érdemes megtenni. 2011-ben a jelenlegi uniós jogszabályok szerint, és a Koppenhágai Megállapodás értelmében a mezőgazdasági földpiacot fel kell szabadítanunk. Mezőgazdasági földet vásárolhatnak külföldi magán és jogi személyek egyaránt. 2009 az egyetlen olyan év, amelyben az átállás előkészíthető és a siker reményében elvégezhető. A 2009 elhalasztása valójában a 2012-ig történő elhalasztást is jelentené, amely súlyos károkat okozna a magyar agrárgazdaságnak. A 2009 az utolsó olyan év, mely Magyarország esetében kézzelfogható hasznot hozhat.
2. Magyarország jelenleg az egyszerűsített kifizetési rendszert (SAPS) alkalmazza, amely áll egy EU-forrásból finanszírozott területalapú átalánytámogatásból és számos, nemzeti forrásból finanszírozott ágazat specifikus kiegészítő támogatásból. Ezen utóbbiakat a Koppenhágai Megállapodás értelmében 2011-2013 között le kell építeni, tehát a differenciálás lehetősége megszűnik. Az átállás halogatásának elsődleges vesztesei lennének a gabona, az olajosmagvak, a fehérje- és rostnövények termelői, de súlyos veszteség érné a tej, a szarvasmarha, a juh, a rizs, a dohány, a bor-szőlő, az ipari zöldség-gyümölcs és a cukor ágazatot is. A fentieken túl veszítene a jelenleg csak SAPS-ra jogosult földhasználó is, aki pl. burgonyát, szántóföldi zöldségeket, gyümölcsöt és energianövényeket termel, vagy éppen nem termel semmit, csupán a földjét jó kultúrállapotban tartja, fékezve a parlagfű és egyéb gyomok terjedését.
3. Az SPS lehetőséget ad az EU-források egy részének ágazatok közötti differenciálására, így fontos agrárpolitikai célok (pl. állattartás ösztönzése) megvalósítására (gyakorlatilag a jelenlegi nemzeti kiegészítő támogatások EU-forrásból finanszírozott támogatássá alakíthatók). A támogatási rendszer legalább 2009-2013 között viszonylag hosszabb időre stabillá, kiszámíthatóvá tehető.

IV. Milyen a magyar SPS-modell?

1. A támogatási jogosultság minden üzemnél két részből tevődik össze:

·        Regionális (területalapú, átalányjellegű, tehát üzemenként nem differenciált) komponens, amelyet az üzem által 2009-ben használt és bejelentett hektárok száma alapján állapítanak meg;

·        Történelmi komponens, amelyet egyes 2006. évi nemzeti kiegészítő támogatási jogosultságok (vagyis egyedi, múltbéli teljesítmény) alapján állapítanak meg, e komponens tehát üzemenként differenciált. Fontos, hogy a 2003-ban létrehozott SPS rendszer, az EU-15 vonatkozásában is visszamenőleges 2000-2002 évi bázisokat használ. Jövőbeli bázis előzetes bejelentése spekulációs hullámot eredményezne. A Jegybank sem közli előre a kamatvágást. Uniós jogszabály rögzíti, hogy 2007-től a top up is csak az SPS elvei szerint nyújtható (vagyis számos jogcím esetén múltbeli bázis alapján). de a 2006. évi bázis mellett, nyitottak vagyunk a 2007. évben bekövetkezett változások figyelembevételére;

·        Ez egy ún. vegyes vagy hibrid SPS-modell, amelyre több példa is van a „régi” tagállamokban;

2. A termeléstől függetlenített támogatások mellett, a tervek szerint, néhány támogatás termeléshez kapcsolt szubvenció marad, ilyen többek között

·        A húshasznú tehenek tartásának támogatása;

·        Az anyajuhtartás támogatása;

·        A fehérjenövények termesztésének támogatása;

·        A héjas gyümölcsök termesztésének támogatása;

·        Az energianövények termesztésének támogatása.

3. Magyarország brüsszeli közvetlen támogatási forrásainak tervezett felosztása (2009)

·        Összevont területalapú támogatás regionális komponense – 57,1 %

·        Összevont területalapú támogatás történelmi komponense – 37,1 %

·        Termeléshez kapcsolt támogatások – 5,3 %

·        Nemzeti tartalék új belépőknek – 0,5 %

V. Melyek a támogatási jogosultságok átruházásának szabályai?

1. Támogatási jogosultság területtel vagy terület nélkül eladható, de csak területtel adható bérbe;

2. Támogatási jogosultság terület nélküli eladásának feltétele legalább egy alkalommal az üzem összes jogosultsága 80%-ának aktiválása, vagy az első évben kihasználatlan jogosultságok felajánlása a nemzeti tartalékba;

3. Támogatási jogosultság átruházása (eladás, ajándékozás, csere, tartási szerződés) esetén az állam a támogatási jogosultságok számának vagy értékének meghatározott százalékát elvonja („visszatartja”) az új belépők számára elkülönített nemzeti tartalék növelésére:

·        Támogatási jogosultság földterület nélkül történő átruházása esetén az üzem jogosultságainak számát vagy névértékét 2011. december 31.-ig 50%-kal, 2012. január 1.-től 30%-kal csökkentik;

 4. A visszatartás nem alkalmazható a támogatási jogosultságok tényleges vagy várható öröklése esetén, valamint olyankor, amikor a jogosultságokat mezőgazdasági tevékenységbe kezdő személynek adják el.

A kölcsönös megfeleltetés szabályainak betartása, mint támogatási feltétel

A magyar agrártársadalomra 2009-tôl újabb kihívás vár. Ez a kölcsönös megfeleltetés részét képező jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények bevezetése. Addig, amíg az összevont gazdaság támogatási rendszer bevezetése a magyar agrárium döntésétől függ, addig a kialakításában összekapcsolódó kölcsönös megfeleltetés bevezetése Magyarországnak a 2004-ben csatlakozott tíz új tagország döntő többségével együtt (Málta és Szlovénia már 2007. január 1-től bevezette) 2009- től fokozatos – három év alatt történő, ütemezetten történő – bevezetési időszakot követően teljes mértékben kötelező. A fokozatos bevezetés a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre vonatkozó közösségi, valamint nemzeti szabályok alkalmazására vonatkozik. Míg a kölcsönös megfeleltetés másik részét képező helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó szabályokat a mezőgazdasági termelőknek az egységes területalapú támogatás (SAPS) igényléséhez már 2004- től be kell tartani. Ezeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jelenleg is ellenőrzi.

A köztársasági elnök véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt. A döntés az Alkotmánybíróság kezében van. 

Összeállította: Kormos Magdolna  - kamarai tanácsadó

                        Tel: 30/375-1451

                        e-mail: kormos.magdolna@agrarkamara.hu