Nagyi – Unoka Spotvetélkedő Tápon

November 15-én szerveztük meg a harmadik nagyi – unoka játékos  sportvetélkedőt. Bár a  játék csak délután fél 4-kor kezdődött, a sürgés-forgás már délelőtt 9 órakor elkezdődött a klubszobában. Szorgos asszonykezek készültek a délutáni vendéglátáshoz, a férfiak az asztalok elrakásával voltak elfoglalva. Egy kis szusszanásnyi idő maradt az első csapat megérkezéséig. A győrságiak után a tápszentmiklósi klubosok és gyermekcsapatuk érkezett. Mindenki versenylázban égett, az izgalom kiült a versenyzők arcára. Így volt ez velünk vendéglátókkal is, mikor startvonal mögé sorakoztak az erős férfiakkal támogatott ságiak, no meg a csupa kamasz fiúkból álló szentmiklósi unokacsapat. Mi, tápiak két csapatot állítottunk ki, mivel egy meghívott csapat visszalépett. Volt egy unoka-nagyi, és egy generációs csapatunk nagyikból, lányaikból, és unokáikból. A játékvezetői sípszó elhangzása után hatalmas iramban indultak el az elsők, hogy a váltóbotot elsőként adják át az unokáknak. Ugyanilyen töretlen lelkesedéssel hajtottuk valamennyien a karikát, gurítottuk a labdát, pattogtattunk, toltuk a talicskát, döntöttük a kuglikat, húztuk a kötelet stb. Egymás csapatára nem nagyon tudtunk figyelni, pedig voltak mulatságos esetek, amelyeket a kamera feltárt./ pl. néhány játékos megmutatta, hogyan kell idős korban bukás után újból „talpra állni” és tovább csinálni a feladatot, vagy az eltévedt  karikát, labdát hogyan kell visszaterelgetni a saját sávba/ Végig élveztük és izgultuk a 15 feladatot, de megérte. Hat hét felkészülési időnk volt, ezalatt sokat gyakoroltunk, jól összekovácsolódtunk. Unokáink is alig várták a hétfő esti próbákat. Sokat nevettünk egymás esetlenségén, de a verseny idejére annyira belejöttünk, hogy  összesítéskor elsők, ill. másodikak lettünk. A legszebb pillanat mindenki számára az volt, amikor az eredményhirdetéskor a csapatvezetők átvették a különböző méretű serlegeket, a játékosok az érmet és az oklevelet. A játékban segített bennünket a szurkolók érdeklődése és lelkes bíztatása. Köszönet a játékot vállalóknak, a segítőknek, a játékvezető Zita tanító néninek, a kamerásnak, az adományozóknak, Hildának, hogy együttműködve ismét összehoztuk  ezt a sportnapot. Az eredményhirdetés utáni vendéglátás mellett beszélgetéssel, nótázással töltöttük el a időt. Rendezvényünket megtisztelte Kara Ákos úr, a megyei Közgyűlés alelnöke kisfiával, Litomeczki Károly a Pannon megyei Nyugdíjas szövetségtől, jelen volt polgármesterünk, a képviselők, és a iskola képviselői.

Reméljük, jövőre is lesznek lelkes  „fiatal” nyugdíjasok, akik vállalják a megmérettetést.

Táp, 2008-11-29

                                                                              Takács Tiborné

                                                                                  klubvezető