Szent Jakab Zarándoklat vándorai  2011. július 17-24. és július 18-25., Budapest-Lébény  idén is nekivágtak  a zarándokútnak. Olyan sokan csatlakoztak a gyalogláshoz, hogy idén két turnusban, két egymást követő napon haladnak majd a zarándokok.
Táp községet július 22-én (kb. 70 fő) és 23-án (kb. 65 fő) érintik a vándorok.
Ha valaki egy-egy rövidebb-hosszabb szakaszra csatlakozni szeretne hozzájuk , szívesen látják!

A zarándoklatról  a következő cikk jelent meg Lébény község kiadványában:

Hamarosan újra útnak indulunk, mi, Szent Jakab zarándokai Budapestről

Lébény felé.

Az elmúlt két évben egyre többen jelentkeztek a zarándoklatunkra, és

úgy tűnik, hogy a zarándoklat jó híre szájról-szájra terjedt, hiszen egyre

többen szeretnék átélni, megtapasztalni az úton levés örömét.

Sokan megkérdezik tőlünk, hogy miért indulunk útnak minden évben.

Miért tesszük meg újra és újra ugyanazt a nehéz utat? Aki megtapasztalta

már a zarándoklét mindennapjait, az tudja, hogy ha úton vagyunk,

akkor leegyszerűsödik az életünk. Kikerülünk a szürke hétköznapok taposómalmából,

és ha elég nyitottak vagyunk, akkor olyan dolgokat vehetünk

észre ebben a leegyszerűsödött zarándoklétben, amelyeket addig

nem. Lehet, hogy ott volt az orrunk előtt, de elkerülte a figyelmünket.

A zarándokúton megtanulunk örülni, annak, ami van. Ha süt a nap, akkor

annak, hogy nem esik az eső, ha esik, akkor annak, hogy milyen jó, hogy

nincs akkora hőség. Megtapasztaljuk a gondviselő szeretetet, és tudjuk,

hisszük, hogy mindent megkapunk, amire szükségünk van. A szívünk

tele van hálával mindazért, ami velünk történik, mert hiszünk abban, hogy

minden a lelki fejlődésünket szolgálja, még a nehézségek is. A gyaloglás

közbeni fizikai és lelki nehézségek és örömök sok mindent tanítanak

önmagunkról. Kitapasztaljuk igazi határainkat, tűrőképességünket.

A leegyszerűsödött, elvárások nélküli létben egyre jobban megismerjük

önmagunkat, és egyre közelebb kerülünk a legszebbik énünkhöz. És ezek

mindig megtörténnek, ha zarándokolni indulunk! Nincs két egyforma

út, még akkor sem, ha fizikailag ugyanott járunk. Minden zarándoklat

újabb lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk önvalónkhoz és Istenhez.

Ezt szimbolizálja a Szent Jakab-út irányt is mutató szimbóluma, a fésűskagyló

is: haladj mindig befelé, a kagylóhéj belsejébe, ahol az igazgyöngy,

a Jézusi kincs bújik meg. Így haladunk mi is egyre beljebb saját lelki

katedrálisunk mélyén rejlő oltárunk felé.

Ezt fogalmazza meg a Simon András grafikusművész által tervezett

emblémánk és az ehhez tartozó gondolatsor is:

„Életünk legnagyobb utazását nem a külvilágban,

hanem a szívünkben tesszük.

Egy emberöltőnyi vándorlás és

felfedező rácsodálkozások végén

lassan megismerjük önmagunkat.”

A zarándoklat alatt van lehetőségünk egyedül gyalogolni, elmélyülni

a gondolatainkban, gyönyörködni a táj szépségeiben, de van lehetőségünk

megismerkedni másokkal, beszélgetni. Úgy hiszem, hogy nincsenek véletlen

találkozások. Minden ember üzenetet hordoz a számunkra, és csak

rajtunk áll, hogy ezt észrevesszük, meghalljuk-e. A hétköznapi életünkben

elsodornak minket az események, az elvárások, a megfelelési kényszer.

A zarándoklat idején sokkal nyitottabbak vagyunk arra, hogy figyeljünk

a körülöttünk lévő jelekre, amik nekünk szólnak.

Azt hiszem ez az oka, hogy évről-évre újra útnak indulunk, hogy újra

átélhessük az út adta csodákat, ajándékokat. És feltöltődve az év többi

napjain is egyre közelebb kerüljünk ahhoz a lelki békéhez, amelyet

a zarándoklaton megismertünk, megtapasztaltunk.

II. János Pál azt mondta egy beszédében, hogy ha zarándokokkal találkozik,

akkor az ő áldozatvállalásuktól, jóakaratuktól ő is egyre jobbá

válik. Remélem, hogy a zarándoklat alatt megerősödött szeretetet, lelki

békét meg tudjuk őrizni, és át tudjuk adni a családtagjainknak, barátainknak

és a körülöttünk élő embereknek, hogy ezáltal napról napra

egyre jobbak lehessünk mindannyian.

Simon Dóra, zarándok

Idén olyan sokan vállalkoznak arra, hogy útnak induljanak a nyolc napos

Szent Jakab zarándokúton, hogy két egymást követő napon gyalogolunk majd.

2011. július 17-én, illetve 18-án indulunk Budapestről, és július 24-én, illetve

25-én érkezünk meg Lébénybe.

Az indulást megelőző napon a Szent István Bazilikába megyünk zarándokmisére,

hogy áldást kérjünk az utunkra. Nemcsak a fizikai utunkra, hanem

arra a belső útra is, amely önmagunk megismerése felé vezet.

Az útvonalunk nem változott a tavalyihoz képest. Budapesten két helyről lesz

az indulás: a Nulla kilométerkőtől, illetve a Normafától. Szálláshelyeink:

Zsámbék, Tarján, Tata, Nagyigmánd, Kisbér, Pannonhalma, Győr és végül

Lébény. Pannonhalmát kivéve, ahol a Szent Jakab Zarándokházban alszunk,

szálláshelyeink iskolák tornatermei, sportcsarnokok, kollégiumi szobák.

Zarándoklatunkhoz bárki csatlakozhat július 24-én, vagy 25-én kora hajnalban

Győrben, hogy a zarándokokkal együtt élhesse át a beérkezés katartikus

élményét.

A Szent Jakab zarándoklat honlapja:

http://www.szentjakabut.hupont.hu