Változtak a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai, júniusi aktualitások

A 2011. évi egységes kérelem benyújtása során igyekeztem a gazdálkodókat a HMKÁ rendelet módosításáról tájékoztatni. Főként az április 22-e előtt egységes kérelmet benyújtott gazdálkodóknak  ajánlom figyelmébe a vidékfejlesztési miniszter 29/2011.(IV.22.)VM rendeletét, mely módosította az   egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletet.

A módosítás, amely a megváltozott közösségi joganyagon alapul, érinti a gyomosodás megakadályozására, a vetésváltásra, valamint a tájképi elemek megőrzésére vonatkozó előírásokat.

Az alábbiakban foglalom össze a változásokat.

A rendelet szerinti előírásokat az alábbi támogatások igénybevétele esetén kell alkalmazni:

a) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint a szőlőültetvény szerkezet átalakításának és átállásának, és a szőlőültetvény kivágásának támogatása,

b) az EMVA-ból finanszírozott

ba) kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,

bb) Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,

bc) agrár-környezetgazdálkodási támogatás,

bd) mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása,

be) erdő-környezetvédelmi kifizetések, és

c) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.

A rendelet módosítja a gyommentes állapot fogalmát:

Gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző – kémiai, fizikai, biológiai – gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben megakadályozták a gyomnövények, beleértve a veszélyes gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése nem kerül veszélybe a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében.

A tájképi elemet tartalmazó területen azok védelme érdekében az 1. számú melléklet 4–9. pontjaiban foglalt előírásokat kell betartani. A gémeskutak megőrzési kötelezettsége vonatkozásában a 2010. évi, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által felmért állapot számít kiindulási alapnak.

A helyszíni ellenőrzés során az ellenőr az adott táblára vonatkozó meg nem felelés mértékére, súlyosságára, valamint tartósságára vonatkozó megállapításait a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tényállások alapján határozza meg és a megállapítások előírás szintű összegzését és kiértékelését a 3. számú mellékletben foglaltak alapján teszi meg. A kiértékelt meg nem felelések alapján történő szankciószámítást a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.

A módosító rendelet 1. számú melléklet tartalmazza a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásainak változásait.

Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglalt b) és c) alpontjában szereplő előírások az ott felsorolt kultúrák önmaguk után történő termesztésére értendő.

1. számú melléklet az 29/2011. (IV. 22.) FVM rendelethez

1. Az R. 1. számú melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Vetésváltásra vonatkozó előírások:

a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;

b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék;

c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;

d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;

e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.”

2. Az R. 1. számú melléklet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása.”

2011. júniusra vonatkozóan a következőkre szeretném felhívni figyelmüket:

1. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerébe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályai 2011. június 1-től megváltoztak. A nyilvántartásba vételi kérelmet a G0001-11-01 jelű Regisztrációs Lap nyomtatványon személyesen vagy postai úton lehet benyújtani az  ügyfél lakhelye/székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére. A változásokat a G0002-11-01 jelű Regisztráció módosító lapon kell bejelenteni személyesen vagy postai úton, illetve lehetőség van  elektronikus úton történő bejelentésre is.

2. Az anyatehén tartás támogatást  2011. június 1. és július 31. között lehet igényelni, a feltételek a tavalyihoz hasonlóak. Hústípusú vagy kettős hasznosítású és az ENAR-ba bejelentett állatokra igényelhető a támogatás. Legalább 3 db 8 hónaposnál idősebb nőivarú szarvasmarha szükséges hozzá, a kérelmezett állatok 30 % - ának ebben az évben elleniük kell, a kérelmezett állatokra 6 hónapos, a borjakra egy hónapos tartási kötelezettség vonatkozik. Változás az előző évek gyakorlatához képest, hogy az állattartónak igazolnia kell, hogy öt éves szakmai gyakorlata vagy megfelelő iskolai végzettsége van.  Az egyéb részletekről kérem, érdeklődjenek.

3. A tavalyi évhez hasonlóan a vis maior eseményt , valamint a másodvetésű kultúrákat is be kell jelenteni ,  mely elektronikusan , ügyfélkapun keresztül történik.

4. Tájékoztatom a gazdálkodókat, hogy a földhivatali ügyintézés egyszerűsödött, már otthonról is lekérhetők a földhivatali dokumentációk! A TakarNet24 projekt eredményeképpen megvalósult a földügyi szakigazgatás új, korszerű adatszolgáltatási rendszere, amely biztosítja a leggyakrabban igényelt földügyi adatok széles körű elérhetőségét. Mostanáig ezek az elektronikus szolgáltatások csak a regisztrált TakarNet felhasználók (bankok, önkormányzatok, ügyvédek, közjegyzők, közintézmények stb.) számára voltak elérhetők. Földhivatal Online már elérhető az interneten keresztül, akár otthonról is, a szolgáltatások igénybevételéhez mindössze Ügyfélkapu regisztráció szükséges. 

A szolgáltatások díjfizetés ellenében (interneten keresztül bankkártyás elektronikus fizetéssel) vehetők igénybe.

• Tulajdoni lap első része (havonta 20 db ingyenes)
• E-hiteles tulajdoni lap másolat (teljes, szemle)
• Nem hiteles tulajdoni lap másolat (teljes, szemle)
• Térképmásolat (nem hitelesített)

Az E-hiteles, vagyis elektronikusan hiteles tulajdoni lap másolat olyan elektronikus okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka (tanúsítvány) és a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesíti és elhelyezi rajta időbélyegzőjét. Az e-hiteles okirat bizonyító erejű, de nem minősül közokiratnak. A szolgáltató a tanúsítványával és intézményi elektronikus aláírásával azt igazolja, hogy az e-hiteles okirat az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból származik, és tartalma az időbélyegző által jelzett időpontban megegyezett az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban elektronikus formában rögzített hatályos adatokkal. Kinyomtatva, papír formátumban nem minősül hiteles, bizonyító erejű dokumentumnak, csak elektronikus formában rendelkezik bizonyító erővel.

A díjak a vonatkozó jogszabályokban, rendeletben rögzített, jelenleg is alkalmazott igazgatási szolgáltatási díjak.

5. Végezetül, de nem utolsósorban szeretném felhívni a gazdálkodók figyelmét a parlagfű írtására, mely minden gazdálkodónak kötelezettsége. A parlagfű az 50/2008.(IV. 24.) FVM rendelet (HMKÁ rend.) értelmében veszélyes gyomnövény!

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4). bek. értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és azt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A védekezési kötelezettséget elmulasztó földhasználó növényvédelmi bírsággal  sújtható, melynek mértéke 15.000,- Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedhet!

Jánossomorja, 2011. június 24.

Összeállította: Kormos Magdolna

                           kamarai tanácsadó

                           tel: 30/375-1451

                           e-mail:kormos.magdolna@agrarkamara.hu